Hallás
A fül szerkezete, felépítése és feladata
A látás után a másik fő érzékelés a hallás. A hallás ingere a Ievegőrezgés. (Általában a mechanikai rezgések hallásérzékletet keltenek.) Úgyszólván minden mozgás és változás, rezgésbe hozza a levegő kisebb nagyobb mértékben a levegőrezgés, a hanghullám tehát minden környezeti változást vagy mozgást jelezhet.
Különleges jelentősége van a hallásnak az embernél. Bizonyos hang- ingereket, melyeket a másik ember szándékosan embertársa számára produkál, hallószerve útján felvehet, vagyis érzékelheti a másik ember beszédét. Ezzel a társadalmi életforma egyik feltételét teremti meg.
A hallás ingere (mint az előbb mondottúk) a levegő rezgő mozgása, a hanghullám. A levegőrezgések a tér minden irányába terjednek. Terjedésük nem szigorúan egyenes vonalú, mint Q fényé. Bármilyen téri viszonyban van is velünk a hangforrás (előttünk, mögöttünk, felettünk, stb.) a hanginger eljut érzékszervünkhöz. Ez a hanginger előnye a fény- nyel szemben! Életfontosságú környezeti mozzanatokról jelzést kaphatunk akkor is, ha azok nincsenek meghatározott téri viszonyban velünk.Pl.: nincsenek látószögünkben. Ez a jelenség különösen akkor fontos, ha a gépjármű-közlekedés során valamire figyelmeztetni akarnak bennünket, olyan eseményről, amelyet nem láthatunk. Leggyakrabban a megkülönböztetett jelzésüket használó gépkocsik hangjelzése hívja fel a figyelmünket arra, hogy lehetőség szerint biztosítsunk utat a megkülönböztetett jelzést alkalmazó gépjárműnek. Ezen kívül számos esetben előfordulhat, hogy hangjelzéssel balesetet háríthatunk el. PI.: egy gyalogos figyelmetlenül lép Ie az úttestre, féktávolságon belül. Ha csak fékezünk, biztosan elütjük, ezért a fék használatával egyidőben alkalmazott hangjelzés lehetőséget ad arra a gyalogosnak, hogy a veszélyt időben észlelve hátraléphessen, vagy ugor- hasson. A hallószervünk páros szerv, csakúgy mint a látószervünk. A binokuláris " látáshoz hasonlóan a hallásunk binaurális, vagyis a két fülünkhöz egymástól igen kis értékkel bár, de különböző idők alatt érkezik a hanginger. Ez a kis különbség teszi lehetővé a térbeli hallás létrejöttét, segítségével lokalizáljuk a hangforrás helyét. (Például jobbról jövő hang 0,001 secundummal előbb ér a jobb fülünkbe, mint a balba). Ez a jelenség gépkocsiban ülve sajnos nem mindig nyújt segítséget, hiszen a gépkocsiban (zárt kocsi-szekrényben) a hangvisszaverődések miatt a hangforrás helye nem lokalizálható minden esetben.
A hallást közvetítő érzékszerv a fül:
A fül három részre oszlik: 1. a külső fül (12. ábra) a hallószerv tölcsérszerű bejárata, mely gyűjti és vezeti a hanghullámokat a tölcsér belső nyílását lezáró rugalmas hártya, a dobhártya felé.
A levegőrezgések a körkörösen kifeszített dobhártyát, amely rugalmas, rezgésbe hozzák.
2. A dobhártya másik oldalán találjuk a középfület. A középfül, majdnem zárt üreg (az Eustach-féle kürt köti össze a garatüreggel). A középfülben vannak a hallócsontocskák. A kalapács a dobhártyához ér, és annak rezgéseit átveszi. A hallócsontocskák a rezgő mozgást mechanikus áttételek segítségével némileg átalakítják és így továbbítják a rezgést az üreg szemben levő faláig, az ún. ovális ablakig, mely a nagyobb erejű rezgést átveszi.
3. Az ovális ablak mögött van a belső-fül. A belső fül az ún. csigában található (nevét alakja után kapta). Ebben húzódik végig az érzékelő vég készülék, az ún. Corti-féle szerv, egy kétoldalt kifeszített hártya. Az egész csigajáratot folyadék: az ún. labirintvíz tölti ki. A hártyán levő húrocskákat hozza rezgésbe a rezgő folyadék és így jön létre a halló- sejtekben az ingerület (a hallósejtek a húrokon találhatók).CI (Hallás létrejöhet csontvezetés segítségével is.)
Nem minden rezgésszámú hangot hallunk meg. Csak azokat a hangokat halljuk, amelyeknek frekvenciája (rezgésszám a) 16 Hz és 20000 Hz között van. A 16 Hz alatti hangokat infra-, a 20000 Hz feletti hangokat uItrahangoknak nevezzük.
Környezetszennyezésünk egyik tényezője ma a: zaj. A szabálytalan hanghullámok együttesét zajnak nevezzük.
A zaj hatás vizsgálata során a zajszint mérésére szolgáló mértékegység a decibel (és a phon, amellyel itt nem foglalkozunk). Néhány hangtani alapfogalom megismerése után térhetünk csak rá a zaj hatásának vizsgálatára, ezért először ismerkedjünk meg a hang néhány fizikai tulajdonságával.
A hanghullámnak van energiája, amit azonban nem tudunk közvetlenül mérni, hanem azzal a nyomással mérjük, amelyet a hanghullám a vele 'érintkezésben levő test felületére fejt ki.
Az ember nem egyformán érzékeny a különböző magasságú hangokra. 1000-3000 Hz között a legérzékenyebb itt tehát kisebb hangerősséget is képes felfogni, mint egyéb frekvenciák (hangmagasságok) esetében. (Ebből következik, hogy a zajszint ártalmassága szempontjából az erősségen kívül a zajszint magasságát is figyelembe kell venni.)
Az életkorral változik a hallás-élesség és a hallástartomány is. A hang- erősség nemzetközileg elfogadott mértékegysége a decibel. ') Néhány adatot közlünk, amelyek segítségével összehasonlítást tehetünk különböző zajszintek között.
12. ábra
Zajszint:
- Hidraulikus présgép mellett 130 decibel
- Nyitott pilótafülke (B-24-es bombázónál) 125 decibel
- Hajó motorházában 115 decibel
- Földalatti villamos váróhelyen a vonat megérkezésekor 105 decibel
- Nyitott sportautóban 90 decibel
- 70 km-es sebességgel haladó autóban 80 decibel
- jól szigetelt személyautóban 50 decibel
- Csendes hivatali szoba 40 decibel
- Csendes lakás 30 decibel
- Suttogó társalgás 25 decibel
- Rádióstúdió 20 decibel
- Falevélsusogás 3 decibel
(Zaj mérésekor az intenzitást mérik decibelben)
A zaj káros hatást fejt ki a szervezetre. Ilyen káros hatások a következők:
- Növeli az oxigénfogyasztást
- A zaj hatására növekedik az izomtenzió (izom összehúzódás)
- A gyomor ritmikus mozgása lassul zaj hatására 60 decibelnél a percenkénti mozgás 10%-kal, 80 decibelnél a percenkénti mozgás 37%-kal csökken, ami az emésztésre károsan hat.
- A motorikus mozgásokat lassítja,
- Értelmi és gondolkozási folyamatokat lassítja, zavarja.
- Ingerültséget, fáradtságérzést, kényelmetlenség érzését, irritáltság érzését váltja ki.
- Az erős zaj hatására csökken a hallásélesség, (ami a küszöbérték romlásában audiométerrel mérhető).
- A zaj hatására romlik a reakcióidő.
- Hallási fáradtság lép fel nagy zajszinten történő munkavégzés során, amelynek jellemző tünete, hogy az egyén hallása a munkanap végén rosszabb mint a munka megkezdésekor.
- Csökkenti az erős zaj a munka teljesítményt.
- Csökkenti a gyomornedv kiválasztását. (Már 40-60 dB erősségű zaj kimutatható káros hatást fejt ki.)
- Károsan hat az erős zaj a vegetatív idegrendszerre is.
A zaj hatás mértéke többek között a hatás időtartamától, a hang intenzitásától, frekvenciájától, időbeni lefolyásától függ. A növekvő zajszintek egyre erőteljesebb elváltozásokat okoznak.
A koordinációs zavar nagy veszélyeket rejt magában a gépjárművezetés során. Csökken a szenzomotorikus koordináció készsége (az érzékeléssel összekötött mozgás-összerendezettség harmóniája) 1976-ban korlátozták a motoros járművek által keltett legnagyobb külső és belső zajszintet. Motorkerékpár esetében (lökettérfogattól függően) 82-86 dB, személy- gépkocsi 82 dB. autóbusz 84, és tehergépkocsi teljesítménytől függően 84-91 dB, a megengedett legnagyobb külső zajszint.
A fül szerepe a biztonságos közlekedésben
A hallásnak alárendelt szerepe van a biztonság szempontjából a látáshoz viszonyítva.
Elsősorban a motor és a járművünk működéséről kaphatunk hozzávetőleges információt. Különböző motorikus és karosszéria, futómű hibák okozhatnak baleseteket, amelyeket jellegzetes hangjelenség kísér.
A másik fontos terület a környezetből jövő hangjelzések témaköre. A megkülönböztetett járművek közlekedéséről kapunk elsődleges információt, a közlekedés helyét azonban a gépkocsi karosszéria akusztikai viszonyai miatt lokalizálni nem minden esetben tudjuk, (kivétel, pl.: a nyitott sportkocsi, motorkerékpár) ezért a szemünk segítségére vagyunk utalva.
Hangjelzés útján (mint már volt róla szó) kapunk, illetve adhatunk információt a veszély közeledtéről is.