A figyelem fő tulajdonságai

A figyelem lehet diffúz (szétszórt) és koncentrált. A gyermekek figyelme általában diffúz, de egyes feladatok, játékok "leköthetik" annyira a figyelmet, hogy csak a tevékenységére koncentrál. A koncentráció (összpontosultság), egy olyan fókuszt jelent, amelyben össze van gyűjtve a pszichikus vagy tudati tevékenység. A koncentrált figyelmen a pszichológiai irodalomban gyakran az egy vagy igen kevés objektumra intenzíven összpontosított figyelmet értik. A figyelem koncentráltságát két ismertetőjegy egysége határozza meg a figyelem intenzitása és szűk köre. A figyelem intenzitása és terjedelme fordított arányban vannak egymással. Ez akkor érvényesül, ha o figyelmi terület egymással nem kapcsolatos elemekből áll. Ilyen feltételek esetén (tachisztoszkóp segítségével) vizsgált személyek (egységnyi idő alatt) 4-5 maximum 6 különálló objektumot (pl, számot) tudnak megjegyezni, gyermekek általában 2-3-at. (A vizsgálat lényege az, hogy rövid expozíciós idővel vetítenek különböző számsorokat, amelyeket egy papírra Ie kell írni. Lényeges tudnivaló, hogy ezeket az eredményeket, amelyeket a figyelemnek különböző betűkön, számokon, alakokon végzett tachisztoszkopikus vizsgálata nyújt, nem lehet átvinni az értelmileg összefüggő anyag észlelésének természetes körülményei között mutatkozó figyelem terjedelmére, vagyis az egyszerre észlelhető területre.)

A gyakorlatban, pl. o gépjárművezetés oktatásánál, gondosan tekintetbe kellene venni a tanulók által elérhető figyelem terjedelmét és szélesíteni azt az előadott anyag rendszerezésévei, kölcsönös kapcsolatainak és belső viszonyainak feltárásával lehet, ügyelve arra, hogy ne teremtsünk ebben a vonatkozásban túlterhelést.

A figyelem terjedelmével szorosan kapcsolatos o megoszthatóság is. A gépjárművezető (aki elég gyakorlott) képes arra, hogy egyszerre figyelje a közúti forgalmat, a jelzőlámpát, valamint a jármű belső működtető elemeinek helyzetét. Sebességet kapcsol, irányt jelez, gázt ad, a tengelykapcsoló pedálját érzékenyen engedi fel, stb. E műveleteket szinte egyidőben végzi. Normális körülmények között figyelmünk bizonyos fokig megoszlik. E tekintetben nagy különbségek vannak az emberek között.  Vannak, akik figyelmüket "optimálisan" osztják meg, a tárgyak, jelenségek fontossága szerint, ezek a megosztott figyelmű emberek. Mások figyelme koncentrált, vagyis nagyrészt a tárgyak egy bizonyos szűk körére korlátozódik, ilyen emberek, ha valamivel foglalkoznak, környezetük szinte megszűnik számukra. Nagy erőfeszítést igénylő, nehéz feladatok elvégzéséhez, pl. az alkotó munkához, általában koncentrált figyelem szükséges. A kísérletek azt tanúsítják, hogy két dolog egyidejű és figyelmes végzése nagymértékben függ a teendők jellegétől, az illető egyéni képességeitől és a gyakorlattól. A figyelem megoszlásának folyamata háromféleképpen mehet végbe: 

• 1. A figyelem alternáló mozgást végez (ide-oda siklik). E mozgás lehet olyan gyors, a gyakorlat következtében, hogy az illető személy észre sem veszi. PI.: valaki fejben összeadási műveletet végez, közben leír egy hosszabb kifejezést. Ilyenkor hol a számolást végzi, hol pedig a betű leírását végzi figyelemmel összekötve.
• 2. Az egyik feladatot automatikusan, vagy csökkentett figyelemmel hajtja végre. PI.: gépjárművezetésnél, a kezelőelemek működtetése automatikusan megy végbe, közben a vezető figyelme kifelé a közútra irányul.
• 3. A két feladat elvégzése sajátos cselekvési egésszé alakul. PI.: a zongorázó két keze harmóniában van egymással, a két feladat a gyakorlat révén eggyé olvad össze. A figyelem tartóssága is lényeges jellemző, melyet vizsgálnunk kell. A figyelmünk általában olyan, mint a szemmozgásunk. Csak igen rövid ideig tudunk egy pontra nézni és egy gondolatra koncentrálni. Figyelmünk állandóan vándorol egyik tárgyról a másikra, egyik gondolatról a másikra. Ez a tendencia a tájékozódó reakció ősi funkciójának maradványa. A figyelem természetes vándorlása meglehetősen gyors folyamat. Másodpercenként általában háromszor-négyszer siklik át az egyik részletről. a másikra, vagyis az egy pontra irányított figyelem időtartama átlagban  0,20-0.24 mp.

A figyelem vándorlása akkor is bekövetkezik (általában), ha szándékosan rögzíteni akarjuk. Ilyenkor a vándorlási idő megnő ugyan, de sokáig nem tudunk egy pontra koncentrálni. (Általában 2-5 mp-ig is fenntartható az egy pontra koncentrálás.)