A képzelet

A képzelet

Az emlékezésünk általában nem pontos, s e pontatlanság azt bizonyítja, hogy az emlékkép a felidézés során átalakulhat. Az átalakulás lényege az, hogy az emlékkép kibővül más korábbi érzékletekkel, vagy az emlékkép részletei, illetve jellege kicserélődik más korábbi érzékletekben szereplő részletekkel, illetve jellegekkel.

Az emlékképek egyidőben merülhetnek fel, vagyis több emlékkép egyszerre, és egységes képpé alakulhat. Ennek pregnáns esete volt, mikor az inkák meglátták Pisarrot és néhány társát lóháton, azt hitték kentaurt (félig ló, félig emberi lény a mitológiában) látnak és fegyvereiket eldobva menekültek.

Az egyidőben felmerülő: emlékképek vagy részletek "hamis" egységekké olvadhatnak össze, olyan egységekké, amelyek a valóságban nem léteznek. (Ugyanígy fennáll a hamis érzékelés lehetősége is!)

A képzelet. Az egyidőben vagy közvetlenül egymás után felmerülő emlékképeket és emléktöredékeket - önkéntelenül vagy szándékosan - különleges egészekké illesztjük össze, kombináljuk, átalakítjuk. Két fő jellemvonása van a képzeletnek:

• 1. Az emlékezeti képek újszerű egészekké való összezárulása (a részek nem újak csak az összeállított kép).
• 2. Az érzékleti egészek lebontásával, analízisévei kezdődik a képzeleti kép összeállítása.

Képzelet és valóság

A képzeleti kép tükrözheti a valóságot, de lehet olyan is, hogy semmi köze nincs a valósághoz.

A képzeletnek csak akkor lehet szerepe a valóság helyes tükrözésében és a cselekvés irányításában, ha a valóságnak megfelelően irányítjuk és ellenőrizzük.

A képzeletnek alapvető jelentősége van a munkatevékenység megalapozásában. A képzeleti kép (anticipáció) előre tükrözhet valamit, ami a jövőben bekövetkezik vagy előáll. Az ilyen képzeleti kép a terv. A munka és a képzelet kölcsönösen meghatározzák és fejlesztik egymást. A gépjárművezetésnél, mint már említettük, rendkívüli szerepe van az anticipációnak. Az aktuális közlekedési cél eléréséhez a gépjárművezető pillanatról-pillanatra ún. mozgástervet dolgoz ki. A mozgásterv kidolgozásához feltétlenül ismernie kell a gépjárművét, a kerék és talaj kapcsolatát, valamint a szituációt, amelyben van. "

A gépjárművezető döntését a fenti paraméterek birtokában hozhatja csak meg. Egyes kutatók szerint az anticipálás a kritikus helyzetek esetében fontosabb lehet, mint a reakcióidő, vagy a manőverezés során tanúsított ügyesség, ugyanis a veszély anticipálása elkerülhetővé teszi a motoros készségek maximális kihasználását. (PI.: Ha valaki időben észleli a veszélyt, nem kell a maximális intenzitással és minimális reakcióidővel szinte kétségbeesetten fékeznie.)

A képzelet tükrözheti a valóságot, de hamis tükrözést is eredményezhet. Különösnek tűnik az első pillanatban, hogy ugyanaz a pszichikus működés más esetben éppen a valóság tükrözését teszi lehetővé. A teljesítmény ilyen ellentétessége minden működési formánál lehetséges. Ugyanaz a funkció, mely az élet fenntartásában fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be, végbemehet nem megfelelő időben és helyzetben, s így néha éppen az ellenkezőjét eredményezheti annak, ami tulajdonképpeni funkciója.

A képzelet a valóság tükrözését nemcsak abban a formában zavarja, hogy emlékezeti csalódásokat idéz elő, ennél sokkal súlyosabb következményekkel járó „csalódásokat" is okozhat.

A képzelet fajtái

a) A reproduktív képzelet

A reproduktív képzelet mindennapos jelenség. E-nélkül nem tudnánk megérteni mások beszédét. A képzelet, a hallott vagy olvasott beszéd útján megindulhat és teljesen újszerű képeket alkothat, például valakinek, a szavai nyomán elképzelünk egy embert, vagy egy berendezést. Ilyenkor csak a reprodukciót végző személy számára jelentkezik az "újat alkotás" jelensége. A képzelet működése ez esetben nem önálló, csak újra felépíti, reprodukálja azt, amit mások már érzékeltek. A reproduktív képzeletnek nagy jelentősége van az oktatásban. A tanulónak csaknem mindent a tanár vagy a tankönyv közvetítésével kell megismernie.

Az oktatómunka egyik fontos feladata a reproduktív képzelet működésének elősegítése. Erre szolgál a szemléletes ismertetés. Az olyan tanulók számára, akik gépjárművet még nem vezettek, a vezetés- technika tantárgyat például úgy kell megismertetni, hogy a tantárgyról alkotott elképzelései lehetőleg a valósághoz közel álljanak.

Más tantárgyak esetében jól alkalmazhatók a szemléltető eszközök, rajzok, fotók, videók. Míg a fentebb említett vezetéstechnika tantárgynál, a "kinesztetikus élmény" hiányában nagyon nehéz helyes képzeteket kialakítani az elméleti oktatás során. (Hasonló a helyzet ahhoz, hogy ha valaki még nem evett banánt, a banán ízét próbálnánk "elmagyarázni", ami abszurdum.)

A reproduktív képzelet a közlekedés során (nem a tanulásról van most szó) kevéssé kerül előtérbe, ugyanis ez a jelenség alapvetően a nyelvhez - a legfontosabb jelzőrendszerhez az emberek érintkezésében -, van hozzákötve. A kommunikáció a gépjármű-közlekedésben, kevés kivételtől eltekintve, nem a nyelvhez, hanem speciális szimbólumokhoz, szituációkhoz kötöttek.

b) A produktív képzelet (A kreativitás)

A produktív képzelet nagy jelentőségű a gépjármű-közlekedésben ismereteink alkalmazása új szituációban bizonyos fokig mindig igénybe veszi a produktív képzeletet. Az alkalmazás általában azt jelenti, hogy az elsajátított ismeret alapján el tudjuk előre képzelni, hogy az újszerű szituációban mi fog történni. A produktív képzelet több ennél, felépíthet olyasmit, ami nem egyszerűen eddigi ismereteink alkalmazása. Ez a folyamat a kreativitás (creare = szülni, nemzeni, alkotni). Lényege valami újnak a létrehozása. Minden alkotó munkában alapvető szerepe van a képzeletnek. Az, ami az alkotás eredményében, a műben új, először a képzeletben áll elő. A kreativitás nemcsak egyes zseniális emberek adottsága.

Tanulható, fejleszthető. Az emberiség érdeke, hogy minél több kreatív ember kerüljön ki az iskolapadokból. Milyen is a kreatív ember? Milyenné kell válnunk, ha kreatívak szeretnénk lenni? A kreatív ember „nyitott" a világ felé, vagyis figyel, befogad. Mérlegel, megérteni próbál, és nem ítéletet alkotni! A külvilággal szemben kíváncsisága és a tudásvágya teszi nyitottá. Aki magát túlságosan fontosnak tartja, nem lehet kreatív.

A kreatív ember "divergens" (szétterjedő) gondolkodású, vagyis egyszerre több szempontot vesz figyelembe, több megoldást talál a feladatra. A kreatív ember .,sportszerűen" oldja meg a nehéz feladatokat. A kreatív I ember állandó kapcsolatban van a külső és belső világgal. Képes arra, hogy a másik szempontjából is vizsgálja az adott helyzetet. A kreatív emberek ítéletei egyéniek, nem hajlanak a konformizmusra. A fenti néhány jellemző jórészét megfelelő neveléssel fejleszteni lehetne, s így nemcsak a kreatív emberek számát növelnénk, hanem egyáltalán azokét az embere két is akik jóindulattal és megértéssel viseltetnének más emberekkel szemben, vagyis, az emberek közötti diszharmóniát csökkentenék.

A korszerű nevelés eltér a hagyományostól, amikor is "csak" a tudás gyűjtésévei foglalkoztak. A gépjármű-közlekedésben alapvető jelentősége van a kreativitásnak, ugyanis a kezdő vezetőknek olyan szituációkat kell megoldani, amelyek, megoldását az iskolapadokban nem tanulták, s a gyakorlati képzés során sem volt alkalmuk megismerkedni. Az ilyen szituációkban csak a kreatív készség - vagy a szerencse, esetleg a partnerek segítsége -, révén kerülhetnek ki a bajból. E témával, éppen a fontosságára való tekintettel, a „közlekedési alkotóképesség" című részben fogunk kimerítőbben foglalkozni.

A közlekedési fantázia

A közlekedési fantázia vagy közlekedési képzelet nem azonos azzal a fogalommal, amit általában a köznyelv a fantáziának tulajdonít. A fantázia az előrelátás egyik formája, amelynek segítségével megpróbálunk a jelenlegi helyzetből "előrelátni" bizonyos eseményeket.

Ez az „előrelátás" annál bizonytalanabb lesz, minél nagyobb időtartamra próbáljuk prognózisunkat felállítani, és annál bizonytalanabb, minél, kevesebb a lényeges (releváns) szempontokat tartalmazó információnk. A közlekedés során csak egy meghatározott ideig „Iátunk" előre, azután már a szituáció megváltozik. Az előzőekben már beszéltünk az anticipációról, amely fogalom hasonló, sőt adott esetben azonos lehet a közlekedési fantáziával. Az anticipáció jelentése, valamely jelenség előlegezése, vagyis még nem következett be, de döntésemet annak tudatában hozom meg, hogy a kérdéses esemény be fog következni. A közlekedési fantázia fogalma tágabb ennél. A képzelet segítségével nagyobb időtartamra próbálkozunk előre látni. A közlekedési stratégia kidolgozásánál szükség van mind az anticipációra, mind a fantáziára.

Az anticipálási mechanizmus azonban nem korlátozódik a közlekedés stratégiai elemeire, hanem megtalálható a menetállapot változási szándék, a mozgásterv aktivizálódás és a mozgás kivitelezés mechanizmusában is. A gépjárművezetés gyakorlata során olyan mechanizmusok "épülnek" ki a gépjárművezetőben a szenzomotorikus koordináció (az érzékeléssel összekötött mozgás-összerendezettség) kialakulása során, amelyek lehetővé teszik a biztonságos közlekedést. Az információ-felvétel, mérlegelés-döntés, valamint cselekvés folyamata végbemehet tudatosan és tudattalanul egyaránt. Azonban a stratégikus mozgásterv kialakítása minden esetben tudatosságot igényel. A stratégikus mozgásterv kidolgozása a közlekedési fantázia segítségével valósulhat meg. A pontos terv kidolgozásához ismerni kell a fontosabb információkat, (a szituáció lényeges elemeit, a gépjárműnek mozgásviszonyait stb.) amelyre fel lehet építeni a megfelelő stratégikus tervet. Az "operatív" mozgásterv, vagyis a stratégikus terv része, vagy részei, viszont az anticipációra épülnek, és nem minden esetben igényelnek tudatos mérlegelést, vagy döntést.

A gépjárművezetés biztonságos elsajátításához ki kell alakulnia az ún. preliminális korrekciónak, amely fogalom a hiba bekövetkezése előtti módosítást jelenti. A preliminális korrekció kialakulása révén előre védekezünk a közeljövőben bekövetkező hibás cselekedetek ellen, vagyis megelőzzük azok bekövetkezését. Ez pedig csak úgy lehet, ha a vezetőben kialakul a szükséges jövő képzete.

Az oktatás során fejleszteni kell a kezdő vezetők fantázia és anticipációs készségét. Megfelelő gyakorlatokkal e két fontos területet nagymértékben ki lehet fejleszteni, s ezzel a biztonságosabb közlekedést segítjük elő.