A figyelmet befolyásoló tényezők

A figyelőképesség minden embernek sajátja, hacsak nem beteg, vagy szellemileg fogyatékos. Mégis előfordul, hogy a figyelem valakinél kihagy. Ennek számos oka lehet. Elsősorban a fáradtság és a betegség olyan tényezők, melyek a figyelem kifejtésének képességét befolyásolják.

A figyelem hiányának további okát, az opozícióra (szembehelyezkedésre) való hajlamban találhatjuk meg. Gyermekek különösen könnyen hajlanak ellentmondásra és előfordul, hogy minden ösztönzésre nemmel felelnek - ezt sok ember a felnőtt korában is megtartja -. (Ezzel kapcsolatban nem kell feltétlenül napvilágra hozni ellenállásukat. Ilyen esetekben a tanítási-módszer és a nevelői tapintat feladata, hogy kapcsoIatba hozza  tantárgyat a tanuló nem tudatos életterével, vezérvonalával, hogy a tanulót a tárggyal mintegy megbékítse.) Bizonyos nézetek szerint, van aki mindent lát és hall, észrevesz minden jelenséget, minden változást. Mások csak látószervükkel fordulnak a világ felé, megint mások csak hallószervükkel. (Vizuális, ill. auditív típus).

Vizsgáljuk meg, hogy milyen ingerek keltik fel az ember figyelmét? Az alkalmazott lélektan idevágó megállapításai nagyjelentőségűek. A hirdetés, a plakáttervezés, a reklám alapkérdése az, hogy mivel, milyen momentumokkal tudják a véletlenül odanéző személy figyelmét megragadni. A reklámszakemberek a reklámlélektan feladatát elsősorban hatáskeltésben, az akarat aktivizálásában jelölik meg.

Az akaratot a gondolaton és az érzelmen keresztül mozgatják. A figyelemfelkeltő hatást két tényező, objektív és szubjektív tényezők befolyásolják. Az objektív tényező független az egyéntől, akinek figyelmét, az inger felkelti pl.: az inger jellege, minősége, intenzitása, a szubjektív tényező az illető egyénnél kapcsolatban áll fenn pl.: az inger újszerűsége, ugyanaz az inger az egyik egyénnek újszerű, a másiknak nem.

Az objektív ingerek esetében alapvető jelentősége van az intenzitásnak. Az erősebb ingerek jobban megragadják figyelmünket: erős fény, erős hang, szag, érintés stb.

Az intenzívebb inger általában nagyobb valószínűséggel vonja magára a figyelmet, mint a kevésbé intenzív. Például közlekedés során a megkülönböztetett jelzését használó jármű erősebb ingert jelent, mint o környező járművek zaja és főleg éjszaka a fényerejük. Az ingerek szubjektív vetülete, amelyek az egyénnel vannak kapcsolatban, a közlekedés soron éppúgy jelentőséggel bírnak, mint az élet más területein. A kezdő gépjárművezetőknek szinte minden inger az újdonság erejével bír. A figyelem alapmotívuma, az új inger felé való orientálódás. A kezdő (gépkocsivezetést) tanulók számára, minthogy szinte minden inger újdonságszámba megy a mozgó gépkocsiból, amelyet ő vezet, az orientáció nem lesz teljesen tisztázott. Meg kell tanulnia kiszűrni azokat az ingereket, amelyek relevánsak (fontosak), megkülönböztetni a többitől.

A figyelemfelkeltés szempontjából jelentősége van az inger tartamának is. Nyilvánvaló, hogy a hosszabb ideig tartó jelzést inkább észrevesszük, mint a rövidet. Ennél hatékonyabban kelti fel figyelmünket a megismétlődő inger.

A gyors, hirtelen változás különösen erős figyelemfelkeltő jelenség, ugyanúgy a mozgás is. Ha gyors mozgás képe a recehártya perifériás részén jelenik meg, tekintetünket - és ezzel figyelmünket - önkéntelenül ráirányítjuk. Növeli a figyelemfelkeltő hatást az is, ha az érdeklődésünkkel van kapcsolatban a kérdéses esemény, jelenség. Minden ember számára fontos lehet a jelenségek, tárgyak, mozzanatok egy-egy csoportja. (Az érdeklődés szó az érdekből származik, tehát az inger érdekessége valamilyen formában az "érdekkel" függ össze.) Ezenkívül tudunk olyasmire is figyelni, ami nem érdekes számunkra. Ilyenkor az érdeklődés hiányát az akarat pótolja. Ez szakoktató jelölteknél is előfordulhat.

Tehát megkülönböztetünk önkéntelen és szándékos figyelmet. A szándékos figyelem is összefügghet az érdekkel. PI.: valakit a KRESZ tantárgy, vagy a műszaki tantárgy teljesen hidegen hagy, de érdekében áll odafigyelni, mert különben nem tud levizsgázni, nem kaphat jogoltványt.

A szándékos figyelem nyomán gyakran sajátos és tartós beállítódás marad vissza, amelyben bizonyos, a szándékkal összefüggő dolgokra önkéntelenül felfigyelünk.

Figyelmi beállítódásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a szervezet készenléti állapotba kerül, s amint a kérdéses inger megjelenik, figyelmünk azonnal reá irányul.

PI.: a gépjárművezetés során a gépjárművezető beállítódik arra, hogy ha az útkereszteződésben elsőbbségadás kötelező tábla van, lassít és megadja az elsőbbséget. A figyelmi beállítódás lényege az, hogy ha a centrális látómező és konkrétan a figyelme pillanatnyilag mással van, elfoglalva, pl. a szembejövő forgalmat, a gyalogosokat figyeli, amint a látómezőbe kerül a kérdéses tábla, figyelme önkéntelenül ráirányul. Ez a folyamat természetesen csak megfelelő előkészítés, tréning után mehet végbe.