A gondolkozás és tudat
A gondolkozás és tudat
A valóság legmagasabb rendű megismerésének a lehetőségét a gondolkozás teremti meg.
Tekintsük át röviden a megismerés eddig tárgyalt formáit.
- 1. Közvetlen megismerés (az adekvát ingerek hatása alapján)
- 2. Közvetett megismerés,
- a) elképzelés, emlékezés,
- b) más ember közlése alapján (és amit még nem tárgyaltunk)
- c) gondolkozás.
A gondolkozás folyamatáról, lényegéről még nem volt szó. A gondolkozás révén sokkal többet tudhatunk meg a valóságról, mint azt (az 1. és 2. a-b) a fentebb ismertetett „eszközeink" segítségével elérhetünk. A gondolkozás révén a kapott információkból felépíthetjük a hiányzó' részeket, teljesebbé tehetjük a megismerést.
A valóság gondolkozással való megismerésének fő szempontjai a következők:
- kiindulópont (alapinformáció), amely nélkül nem tudunk következtetni,
- törvényszerűségek, amelyek a gondolati rendszer felépítéséhez szükségesek
- általános szabályok ismerete.
Nézzük a következő példát:
A 17. ábrán látható igen egyszerű esetet vizsgáljuk először. Ha a mellékútvonalról érkező járművezető látja, hogy a gyalogosok haladnak át (párhuzamosan az ő haladási irányával) ő is akadálytalanul áthaladhat az útkereszteződésen.
17. ábra
Bonyolultabb következtetési példát láthatnak a 18. a és b., ábrákon. Az a.) ábrán azt látjuk, hogy egy gépkocsisort, amely áll, közelit meg hátulról egy másik gépkocsi. A b.) ábrán azt látjuk, hogy a legutolsó gépkocsi kerekei kifelé vannak fordítva. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy bár még nem jelez az irányjelzővel, a gépkocsi ki kivájna kerülni az előtte álló néhány autót, így mi időben észlelve a várható eseményt a megfelelő reakciót választhatjuk.
