Az adaptációt befolyásoló tényezők

A balesetek okainak tisztázás át igen nagy apparátussal végzik világszerte. Az már bizonyos. hogy a balesetezés fő oka az ember maga. A különböző kutató intézetek, különböző utakon próbálták megoldani a (még máig is megoldatlan) kérdést: mely emberi tényezők felelősek a balesetért? Helytelen így feltenni a kérdést, ugyanis: nem lehet egyetlen tényezőt (pl. IQ-t) felelőssé tenni, csak az egész embert vizsgáló komplex megközelítés adhat helyes választ a kérdésre.

• A - adaptáció (alkalmazkodás)
• B - szocialibitás (a társadalomhoz való viszony)
• C - tudatosság
• D - szenzomotorikus koordináció (érzékelései összekötött harmonikus mozgás összerendezettség)
• E - kreativitás (alkotóképesség)

Ha a tényezők közül valamelyik hiányzik vagy éppen az ellenkező előjellel szerepel, a balesetezés valószínsége megnövekedik.

Meg kell különböztetni a baleseti hajlam és az aktuális (pillanatnyi) alkalmatlanság fogalmát, ugyanis pl.: az alkohol nem tartozik a baleseti hajlam körébe, de aktuálisan alkalmatlanná teszi a vezetőt.

Az aktuálisan alkalmatlanság esetén már beszélhetünk egy-egy tényező domináns hatásáról, azonban ez nem prognosztizálható, (nem jelezhető előre), mivel az esetenkénti kóros elváltozás nem jelenti azt, hogy a vizsgált személy feltétlenül balesetezni fog.

Ilyen megközelítésben viszont mindenki egyenlően veszélyeztetett, ugyanis mindenkinél előfordulhatnak teljesítménycsökkenések egy, illetve több releváns paraméter (lényeges összetevők) esetében, ennek ellenére miért van az, hogy egyesek életük folyamán egyszer sem baleseteznek, mások viszont többször is?

E kérdésre a válasz a teljes adaptációra nem minden ember képes, vagyis minden ember más-más fokra jut el az adaptáció során.

• A) A komplex emberi tényezők közül az első helyen az adaptáció szerepel, amelynek vizsgálata, elemzése megadhatja a fenti kérdésre a választ.
• B) A második helyen a szociabilitás szerepel. A balesetezésben fontos szerepe van a szociális beállítottság az emberi értékítéletnek. Nyilvánvalóan kimutatható az antiszociális hajlam és a balesetezési arány közötti korreláció. A járművezetői viselkedés nem különíthető el a személyiség adott típusától. Ezért például előre jósolható, hogy aki kevéssé van tekintettel saját életére vagy a másikéra - vagy éppenséggel mindkettőre - az a balesetekben is inkább részesedik, mint az az ember, aki az emberi életet nagyra becsüli."
• C) A tudatosság szerepe nagyon fontos a közlekedési balesetek elkerülésénél. Mivel a balesetet feltehetően, a tudattalan tendenciák okozzák, azok ellensúlyozására a tudatos tevékenységet kell fokozni. Minden téves cselekedetnek, hibás gondolatnak megvan a maga törvényszerűsége. S. Freud szerint még a nyelvbotlások is tudattalan törvényszerűségek alapján történnek. Fokozni kell a közlekedők tudatosságát, ügyelni kell arra, hogy a gépjárművezetők, lehetőleg mindig tudatos kontroll alatt vezessenek. Itt a tudatosság szó a pszichikus terület ellenőrzését jelenti, nem pl. a kuplungpedál működésére vonatkozik. (vagyis a kezelőelemeket ne tudatosan működtessük! - erről már volt szó, az alapfogalmak című részben). Ezzel párhuzamosan az önuralom fejlesztésén kell a gépjárművezetőknek fáradozniuk, (csökkenteni a figyelmetlenség, a szétszórtság káros hatásait). Ugyancsak nagy szerepe van a tudatosságnak a tanulási fázis alatt is. A tudatos tevékenységet, habár meghatározott törvényszerűségnek van alávetve, igen gyenge hatások is befolyásolhatják. Ezek a legkülönbözőbb emlékek, hatások, benyomások, indulatok lehetnek. Az a gépjárművezető, aki nincs tisztában ezzel, és nem igyekszik kontrollálni a tudatos tevékenységét, önmagára és másokra nézve veszélyes, mert döntését olyan tényezők befolyásolják, amelyek csak távoli kapcsolatban vannak az adott helyzettel.
• D) A szenzomotorikus koordináció hibája áttételesen, közvetve vezethet balesetezéshez, ennek indoka a következő. A gépjármű feletti uralom két fő területre bontható, a technikai kezelésre és a közlekedési érzékre. A két terület között matematikai logikai "ÉS" jel mutatja, hogy a biztonságos közlekedés csak a két feltétel együttes jelenléte esetén valósulhat meg. 
                             (Közlekedési érzék) Λ (Technikai kezelés) = Gépjármű feletti uralom. 
  Vagyis a közlekedési érzék csak a technikai kezelésen keresztül realizálódhat, ami azt jelenti, hogy az Ember és Gép közötti kapcsolat diszharmóniája esetében az Ember- és Környezet kapcsolata is diszharmonikussá válik. A balesetezés során a harmonikus mozgás összerendezettség megbomlásából származó balesetek száma elenyésző a közlekedési érzék nem megfelelő kialakítása miatt bekövetkező konfliktusokhoz képest.
• E) A kreativitás készségének a balesetezés elkerülésénél, különösen az adaptációs fázisban nagy szerepe van. (Az A, B. C és D pontok alapján kereshetjük, az okokat, míg a megoldást a kreativitás és a megfelelő adaptáció adhatja.) A kreativitás lényegéből fakadóan, olyan szituációkban játszik szerepet, amelyeket a jelöltek az eddigi tapasztalataik, tanulmányaik alapján intellektuálisan nem tudnak megoldani. A kreativitás fejlesztése segítséget nyújthat a balesetek számának csökkentésében, ugyanis lehetővé teszi, hogy a vezetők egyre több szempontból értékelhessék az adott szituációt. (ez egyébként az interperszonális - személyek közötti - kapcsolatok javulását is elősegíthetné), így nemcsak a saját (esetleg önző) szempontjukból ítélik meg az adott helyzetet.