Az észlelés, mint jelzés

(A reakció, reakcióidő és mérése)

Az érzéklet nemcsak a külvilággal, hanem a cselekvéssel is kapcsolatban van. E viszony tisztázásához nagy segítséget nyújt a feltételes reflexről szóló tanítás. A feltételes reflexről már egy mondat erejéig volt szó. Mit is jelent a gyakorlatban ez a fogalom? Tekintsük a következő példát. Ha egy állat testét valamilyen káros hatás éri, pl. megszúrják. A káros hatás idegrendszeri közvetítéssel olyan viselkedést vált ki, mely magát a káros ", hatást megszünteti: az állat elrántja 'a lábát. Ez o mozdulat reflex-mozgás, mégpedig feltétlen reflex.

Kössük össze a megszúrást minden alkalommal egy csengő jelző hangjával. Egy bizonyos számú ismétlés után azt tapasztaljuk, hogy az állat csak a csengő hangjára (szúrás nélkül) ugyanúgy elrántja a lábát, mintha megszúrtuk volna. Az így kiváltott mozdulat a feltételes reflex. A feltételes reflexek lényeges tulajdonsága az, hogy ha nem kapnak megerősítést, akkor kialszanak. PI.: ha csengetéshez kötjük az etetést.

- az állatok nyálelválasztása megindul, egy idő múlva pusztán a csengő hangjára. Ha egy ideig csak a csengőt hallják, de nem kapnak, megszűnik a nyálelválasztás, vagyis  feltételes reflex kialudt. A kapcsolat tehát időleges szemben a feltétlen reflexszel. A feltételes ideg kapcsolat megszűnése csak látszólagos, a kapcsolat nem bomlott fel, csak nem működik.

"Ha néhány olyan csengetés után, mikor nem kapott a jelzéssel egyidőben

ételt az állat, a nyálelválasztás fokozatosan elmarad. Néhány napi pihenő után újra csengetést hall az állat újból megindul a nyálelválasztás.

Ezt a jelenséget, az ún. agykérgi gátlás okozza, amely az idegkapcsolat megnyilvánulását akadályozza.

A gátlás fontos tevékenység, funkciója: megakadályozni, hogy a cselekvést az inadekvát (illetve időközben in9dekváttá vált) jelzés kiváltsa. Izgalmi hatásnak nevezzük azt az idegfolyamatot, mely az állat agykérgében az inger hatására végbemegy.

Izgalom és gátlás az idegműködés alapformái. A feltételes reflex a tanult viselkedés olyan formája, amely lehetővé teszi, hogy a változó környezeti ingerekhez alkalmazkodhassunk.

Az alkalmazkodás magasabb-rendű formája az, mely a változó környezeti feltételek mellett is hatékony. A gátlás (feltétlen) akkor lép fel, ha a keletkezett ingerületi gócot egy másik ingerületi góc megzavarja. A feltétlen és feltételes reflex-apparátus kölcsönösen összefüggenek egymással, s az ingerek megszűrését eredményezi e kapcsolat. Ez csak kezdete a magasabb rendű idegfolyamatok és különösen az agyféltekék által végrehajtott bonyolult megkülönböztetéseknek.

Az agyféltekék, az időleges feltételes kapcsolatot tökéletesítik, specializálják és alkotó elemeire bontják. A legaprólékosabb boncolásnak vetik alá, majd egyesítik a szervezet egész funkcionálásával. Az agyféltekéknek ez az analizáló (elemző) és szintetizáló (összegező) munkája magyarázza az állat sokrétű és mélyreható alkalmazkodását a környezethez, vagy egyensúlyát vele. Az agyféltekék által bevitt analízis az agyféltekék egyik legbonyolultabb funkciója, magában foglalja mind a gátlási, mind az ingerlési folyamatot.

A reakció, reakcióidő és mérése

A reflex szó a latin reflekto szóból származik, jelentése: megfordít, visszaver.

A reflex a szervezet specifikus (fajlagos) reakciója a környezet különféle ingereire, a legkülönbözőbb helyzetekben. A reflex az idegrendszer alapfunkciója, amely biztosítja a szervezet egyes részeinek zavartalan összjátékát és a szervezet  optimális beilleszkedését a környezetbe.

A klinikai gyakorlatban, diagnosztikai (baj megállapítási) célból végzik a reflexvizsgálatokat és az eredményből következtetnek a központi és a perifériális idegrendszer anatómiai és funkcionális (működésbeli) állapotára.

A reakció alatt a szervezet válaszát értjük.

A reakció idő alatt az inger megjelenése és a válaszcselekvés megkezdése között eltelt időtartamot értjük.

Először Lehman vizsgálta és azt állapította meg, hogy egyszerű látási ingerre 0,19-0,22 s, hallási ingerre 0,12-0,18 s, a bőr elektromos ingerlésére 0,12-0,20 s. Érdekes, hogy reflexnél általában 40 ms (milli-secundum, 0,04 s), m/g egyszerű tanult mozgásoknál (pl. billentyű lenyomása, minimum 0,10-0,12 s. (kivételes személyeknél!).

Kísérletekkel igazolták, hogy az inger intenzitása befolyásolja a reakcióidőt. A gyenge ingerre lassúbb a reakció, mint erős ingerre. A reakció időt nemcsak az inger intenzitása, milyensége befolyásolja, hanem a válasz- cselekvés bonyolultsága is. Nyilvánvalóan, minél bonyolultabb tevékenységet kell végezni, minél bonyolultabb mozgássort, annál hosszabb ideig fog tartani annak végrehajtása. A reakcióidőt ezen kívül számos tényező befolyásolja.

Alapvetően az egyéni teljesítőképességtől függ. A közúton igen magas a várható ingerek száma - amelyek közül választani kell - és az is növeli a reakcióidőt, amely a gyakorlatban csak kivételes esetben lehet 0,5 s-nál kisebb.

A gyakorlatban 0,7 s-os reakcióidővel lehet számolni: A kiváló autó- versenyzők reakcióideje 0,2 s. Alkoholos befolyás hatására általában megnő a reakcióidő 2-3 s-ra is, (erős alkoholos befolyásról van szó.) Horváth L. Gábor azonban kimutatta, hogy minden 6-ik ittas személynél csökkent a reakcióidő. Ennek magyarázata a következő:

A reakció az információ-felvétel, mérlegelés-döntés és cselekvés folyamatából áll. Alkohol hatására a mérlegelés és döntés kimaradhat (s ez jelenti a legnagyobb veszélyt a közlekedés során) így csökken a reakció- idő.

Függ a reakcióidő az inger váratlansági fokától is. Nyilván minél váratlanabb az inger, annál nagyobb "meglepetést" okoz, így nő a válaszidő.

Az igazságügyi szakértők 0,7 s-os reakcióidővel számolnak. A 0,5 s-os '" reakcióidő a gépjárművezetés szempontjából a következő részidőkre

választható szét:

• -          a veszély észlelésének időtartama                                 0,05 s
• -          a veszélyhelyzet mérlegelése-döntés                            0,20 s
• -          az ingerület elérkezése az izmokhoz                             0,05 s
• -          az izom mozgás megindulásához szükséges idő       0,20 s
                                                                                     0,50 s