A bőr
A bőr, érzékelés
Az eddig ismertetett érzékelő-berendezések, bár kívülről jövő ingereket fogtak fel, nem a szervezet külső felületén, kültakaróján helyezkedtek el, hanem mélyebben (pl.: a szemüreg. száj) A bőr érzékelés a test felületén levő végkészülékek segítségével történik. 
Tapintás
A bőr érzékelési fajták közül, (tapintás, hőérzékelés, fájdalomérzékelés) a gépjármű-közlekedésben a tapintásnak van a legnagyobb szerepe.
Amikor valamilyen anyag vagy tárgy bárhol a testünkön a bőrfelülethez ér tapintási érzékletünk támad, az érintést érezzük. A tapintás ingere nem az érintkezés, hanem a nyomás, amelyet az érintő tárgy a bőrfelületre gyakorol. Teljesen nyomásmentes érintkezés gyakorlatilag nem létezik. Az ingerfelvevő apparátus (berendezés) nem egyenletesen és folytonosan "fedi Ie" a bőrfelületet, hanem csak bizonyos távolságra egymástól (nem is túl sűrűn) helyezkednek el végkészülékek. Erről úgy győződhetünk meg, ha pl. egy tűheggyel enyhe nyomást gyakorolunk a bőrfelületre, igen kis területen az érintést nem mindenütt érezzük. Ezek az ún. nyomás- pontok. Sűrűségük a testfelület más-más részein különböző, legnagyobb
az ujjak hegyén. (ujjaink a tapintás legfőbb eszközei).
A nyomás nagyságát, melyet a tárgy a bőrfelületre gyakorol elég széles határok között és megbízhatóan érzékeljük.
A tapintás segítségével még pontosabb és megbízhatóbb benyomást
nyerünk a tárgyak halmazállapoti és egyéb tulajdonságaikról. (Tapintás segítségével már 0,001 mm-es felületi érdességet is észlelhetünk.)
A gépjármű-közlekedés során a bőrfelületre ható nyomás fontos információkat jelenthet, pl. kanyarodás és fékezés esetében. A mechanikai igénybevétel receptorai számára a bőr eltorzulása jelenti az ingert. A központi idegrendszer az ülőfelület mechanikai igénybevételének receptorain keresztül kap jelzést oldalszél esetén az útpályáról való oldalirányú letéréséről, a kocsinak a kanyarban való kicsúszásáról, csúszómozgásáról, valamint a jármű gyorsulásáról és lassulásáról. (E hatásokon kívül még számos tényező figyelmeztet a fenti veszélyekre pl. a szem perifériális látómezeje segítségével is információt kaphatunk az oldalirányú letérésről vagy pl. a kanyarban az egyensúly érzékelés további információt jelent az oldalirányú gyorsulás mértékéről).
Hőérzékelés
A bőrünkhöz érő tárgy hőmérsékletét is érzékeljük. Az érintkezéskor a tárgy vagy hőt ad Ie a bőrnek (ha magasabb hőmérsékletű) vagy hőt von el, (ha alacsonyabb hőmérsékletű). Ez a hőleadás vagy hőelvonás a hőmérséklet érzékelésének tulajdonképpeni ingere. Ennek megfelelően hideget, illetve meleget érzékelhetünk. Érzékelhetjük a hőt akkor is, ha sugárzás útján kerül a bőrfelületre.
E témakörnek a gépjármű-közlekedésben nincs különösebb jelentősége.
Fájdalomérzékelés
A fájdalompontok mechanikus vagy más módon történő ingerlése (pl. tűvel történő megszúrás, égetés, fagyás, stb.) fájdalmat eredményez.
A fájdalomérzés ingere mindenfajta hatás, amely a bőr felületi rétegét kisebb-nagyobb mértékben megsérti, ilyenek elsősorban a mechanikai hatások, szúrás, vágás, horzsolás, ütés, stb.