Figyelmetlenség

A legtöbb baleset esetében a (bírósági jegyzőkönyvek tanúságai alapján), a figyelmetlen magatartás miatt következik be baleset. "Nem elég körültekintően vezetett", - mondják a szakértők. Most vizsgáljuk meg mi az oka a figyelmetlenségnek, ugyanis az ok és okozati láncolat egyik eleme és nem kiindulópontja a figyelmetlenség, vagyis nyilvánvalóan a legtöbb esetben még ennek is van oka.

A figyelmetlenséget kiváltó okok közül a leggyakrabban előforduló tényezők: a fáradtság, alkohol, a betegségek, és irritáltság. Ezeken kívül szerepel még egy ok, melyet kevéssé emlegetnek napjainkban, és még kevésbé vizsgálják, nevezetesen a csatorna kapacitás és a figyelem kapcsolatáról van szó.

Figyelmetlennek nevezzük azt a gépjárművezetőt, aki valamely lényeges információt nem vesz figyelembe, valamely oknál fogva. Ennek két oka lehet adott pillanatban, adott szituáció esetén, az egyik a szubjektív tényező, másik ok a csatorna kapacitást meghaladó ingermennyiség, vagyis az objektív tényező. Ha a csatorna kapacitást meghaladó ingermennyiség éri a gépjárművezetőt, akkor nyilvánvalóan releváns információkat mellőzni kényszerülhet, amelyet „kívülről" figyelmetlenségnek ítélhetnénk.

Tekintsük a következő esetet. Az előzés során igen sok információ éri a gépjárművezetőt és igen sok azon információk száma, melyek alapján végül is dönthet az előzés végrehajtásáról, illetve annak elhalasztásáról. Ilyen információk a következők:

• - Az előzés a szabályok szerint megengedett-e (tábla. záróvonal).
• - A mögöttes forgalomról érkező információk;
• - Az előzni kívánó és az előtte haladó jármű sebessége;
• - A kellő oldaltávolság biztosítottsága;
• - A szemből jövő jármű sebessége;
• - A szemből jövő jármű távolsága;
• - Az akadálytalan visszatérés-helyének anticipálása;
• - A belátható útszakasz hossza elegendő-e az előzés végrehajtására (pl. nem kanyarodik-e el az út);
• - Az előzni kívánó gépkocsi erőforrása, erőtartaléka megfelelő-e az előzés végrehajtására;
• - Az útviszonyok megfelelőek-e az előzés biztonságos végrehajtására.

A sorrend természetesen nem teljesen ez a valóságban az információ-felvétel során, de a mérlegelést és döntést ezek a tényezők együttesen befolyásolják.

A gépjárművezetőnek, mikor elhatározza, hogy előzésbe kezd, igen rövid idő alatt kell mérlegelnie a felvett információk alapján a szituációt, hiszen a fontolgatás során a szituáció megváltozik. (Igen sok baleset következik be éppen emiatt, ugyanis a kezdő járművezetők a fontolgatás után elhatározzák, hogy előzésbe kezdenek, közben megváltozott a szituáció és ezt már újra nem teszik megfontolás tárgyává.)

A fenti 10 szempont együttes figyelembe vétele meghaladhatja a csatornakapacitást, ha túl rövid idő áll csak rendelkezésre a döntéshez, ugyanis ha 1 másodperc alatt kell mind a 10 információt "felvenni", akkor az már meghaladja a csatornakapacitást. Éppen ezért csak az anticipáció,valamint az információk időben történő „begyűjtése" révén lehet elkerülni a kritikus helyzetet, vagyis az információ felvételt folyamatossá kell tenni. Az előzéses példában az útviszonyokra már korábban információkat szerezhetünk, de előretekintései meggyőződhetünk arról, hogy az előzés várható helyén nem változott-e az útburkolat, nem látszik-e nagyobb mérvű szennyeződés, stb. Ezenkívül az előzés várható helyén tábla. záróvonal nem tiltja-e az előzés végrehajtását, majd felzárkózva az előttünk haladó járműhöz, a sebességét megállapítva, meggyőződünk arról, hogy annak sebessége nem teszi-e lehetetlenné az előzést. (Pl.: főútvonalon tgk. 70 km/h-val halad, nem tudjuk a 20 km/h-ás sebességkülönbséget biztosítani.) Így már több lényeges információ birtokában megfigyeljük, hogy jön-e szemből jármű, tükörbe pillantva a mögöttünk jövő forgalomról, valamint oldalt pillantással arról győződünk meg, hogy nem kezdett-e más jármű, járművünk előzésébe. És innen kezdve igen rövid idő áll a döntésre rendelkezésre, ugyanis már egy másodperc alatt is sokat változhat a szituáció.

Tehát ha a fenti 10 információegység egy másodperc alatt "éri" a gépjárművezetőt, már meghaladja a csatornakapacitást. Így pl. képtelen lesz a szembejövő jármű sebességét pontosan megbecsülni, vagy a távolságát és a gépjárművezetőre ráfogják, hogy figyelmetlen volt, pedig hiába figyelt volna jobban, akkor sem tudott volna adekváltan reagálni. Az ok itt nem a figyelmetlenség, hanem a gyakorlatlanság, a nem helyes beállítódások kialakulása, amit megfelelő tréninggel oktatni kellene, mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során.

Láttuk tehát, hogy a figyelmetlenség fogalmát igen gyakran ott is használjuk, ahol nem ennek, hanem más tényezőnek van szerepe. (A figyelmetlenségről már volt szó az alapfogalmak során (1.3.2.) itt csak a gyakorlati vetületéről beszélünk.)

A figyelmetlenség, mint említettük, leggyakrabban fáradtság, alkohol vagy betegség, irritáltság hatására alakulhat ki.

A figyelem függ a beállítódásoktól, így a nem megfelelően kialakult beállítódások következtében keletkezett baleseteket is igen gyakran figyelmetlenségnek nevezzük. Ezt a problémát kellően megalapozott oktatási, továbbképzési szisztémával orvosolni lehetne.