A lélektan ágai, fejlődése

A lélektani elemzések, elmélkedések rendkívül régi időkben is megvoltak már, ennek ellenére a lélektan fiatal tudomány, hiszen tudományos megalapozottsággal csak a századfordulón kezdtek foglalkozni vele. A pszichológia hosszú századokon keresztül a filozófiához tartozott, s művelői filozófusok voltak.

A régi Görög filozófia két óriása Platon és Arisztotelesz egymástól eltérő módon értelmezte a pszichológia lényegét.P Platon                      Arisztotelesz

Platon az ókori idealista filozófia atyja, a test és a lélek kettősségét és az utóbbi halhatatlanságát tanította. Arisztotelész vele szemben már azt hirdette, hogy a pszichológiai jelenségek szoros összefüggésben vannak a testtel. A materialista pszichológia csirái a sztoikusok filozófiájában jelenik meg. A pszichológia tudományos-megalapozása csak a XIX. század második felében kezdődött meg, amikor is a különböző fizikusok(!), fiziológusok és orvosok megkezdték kísérleti alapon kidolgozni a pszichológia és a fiziológia alapelveit.

Az első kísérleti pszichológiai munkát az orvos és fizikus Fechner írta, Helmholtz, akit a fizikából ismerünk általában, orvos és fizikus volt, de fiziológiai tanulmányokat végeztek.

A kísérleti pszichológiának, mint" önálló tudománynak megalkotója Wilhelm Wundt  (1832-1920) volt. O hozta létre 1879-ben a lipcsei egyetemen az első pszichológiai intézetet és laboratóriumot.

Wundt is a fiziológiából indult ki, majd egyre inkább a pszichológia felé fordult. Kísérleteiben az introspekciót (befelé-fordulást) alkalmazta, de számos vizsgálati berendezést is készített, (pl. a tachisztoszkópot, amelyről később még lesz szó). Pavlov fiziológiai kísérletek segítségével alapozta meg a fiziológiai pszichológiát.

Pavlov  (1849-1936) 1904-ben Nóbel díjat kapott. A feltételes reflex felfedezésével nagy lépéssel vitte előre a pszichológiát.

A behaviorizmus "atyja". B. Watson (1878-1958) alapította meg a "viselkedés tudományát". Szerinte a viselkedés tanulmányozása abban áll, hogy megállapítjuk az ingerek és a szervezetnek az ezekre adott válaszai - közötti kapcsolatot. E vizsgálati módszer gyakorlatilag "fekete doboz"-ként kezeli az embert, igya tudati területet nem vizsgálja. A későbbi behavioristák felismerték e hiányosságot és igyekeztek ezt kiküszöbölni. A rész és az egész problémáját elemzik az "alaklélektan" megfogalmazói, köztük Ehrenfels volt az első, aki ilyen témájú tanulmányt kiadott (1890). Ehrenfels felismerte, hogy az érzékelést nem lehet pusztán az érzetek összességével maradéktalanul megmagyarázni. Az egészben valami többlet van. A század elején három nagy pszichológus jelent meg.

Sigmund Freud  (1856-1939) aki megalapozta a pszichoalanizis elméletét. Freud (Frajd) számos tévedése, túlzása és hibái ellenére, maradandót alkotott, megmutatta az emberiségnek, hogy a tudatos területen kívül létezik egy tudattalan rész is, amelyet azonban nagyon nehéz objektív módszerekkel vizsgálni. Freud túlzott jelentőséget tulajdonított az ön és fajfenntartási ösztönöknek.

Alfred Adler  (1870-1937) kezdetben Freud követője volt, kidolgozta saját elméletét, melynek lényege: az ember hatalomra törekvő lény. Nyilvánvalóan túlzás ez is, mint minden szélsőség, de Adler érdeme,hogy egy szociális beállítottságú pszichológiát dolgozott ki, s tanításában sok megszívlelni valót találhatunk.

A harmadik nagy C. G. Jung  (1876-1961) az emberiség jövőjét és fejlődését vizsgálja. Jung fejtegetéseiben sok-helyütt letér a racionalizmus útjáról és irracionális magyarázatokat ad. Most röviden ismertetjük a mai lélektan legfontosabb ágait.

- Az általános lélektan, (amely a normális egészséges ember lelki jelenségeivel foglalkozik). - Elmekórtan, pszichiátria és neurózistan (már a kóros eseteket vizsgálják és szoros kapcsolatban vannak az orvostudománnyal.

- Az állatlélektan (az állatok lelki jelenségeivel foglalkozik). Ezenkívül, számos "fejezete" van a lélektannak, például:

- gyermeklélektan;
- fejlődéslélektan;
- személyiség-lélektan;
- csoportlélektan;
- orvosi lélektan (nem azonos a patológiával, pl. kórházi betegekkel foglalkozik, akik nem lelki betegek!);
- kriminál pszichológia;
- művészeti lélektan;
- katonai lélektan;
- munkalélektan ;
- közlekedés lélektan.