2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
Az ügyintézési határidő időtartama
A jogalkotó azt követően, hogy meghatározta az ügyintézési határidő kezdő időpontja - tehát azt a napot, amelytől számítható az ügyintézés - szabályozta magát az időtartamot is. Az ügyintézési határidő automatikus döntéshozatal (Ákr. 40 §) esetén órákban meghatározott: huszonnégy óra, napokban szabályzott sommás eljárásban (Ákr. 41. §): nyolc nap, és teljes eljárásban (Ákr. 42. §) hatvan nap. A teljes eljárásban eltérést megengedő szabály, hogy az ügyintézési határidőnél hosszabb határidő törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg. Abban az esetben pedig, ha a hatóság területi szerve, a hatáskörébe tartozó ügyekben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz.
Lényeges szabály, hogy az ügyintézési határidőn belül a hatóságnak nemcsak meg kell hoznia a döntést, hanem intézkednie kell annak közlése iránt is (Ákr. 85.§). A döntés közlésének többféle módja miatt, illetve mert kézbesítés különböző időtartamok alatt történik (pl.: postai úton megküldött határozat a címzett a kézbesítés megkísérlésének napján, a címzés helyén nem, csak a postahivatalban veszi át), a jogalkotó nem írja elő, hogy az ügyintézési határidő alatt a hatóságnak a döntést közölnie kell, hanem csak azt, hogy a közlés iránt kell intézkednie.