II. A pályaalkalmasság elbírálása során követendő eljárás

1. A gépjárművezető minősítésekor a III. fejezet 1-5. és 9-10. pontokban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni.

2. A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a III. fejezet 10. pontjában meghatározott esetben.

3. A III. fejezet 6. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást kell alkalmazni. A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

4. A III. fejezet 7. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik:

• - előzetes szűrés,
• - részletes személyiségvizsgálat.

5. A III. fejezet 8. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni.

6. A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport.

7. A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a III. fejezet 7. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal.

8. A III. fejezet 7. és 8. pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi.

9. A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez.

10. A pályaalkalmassági vizsgálatoknál minden esetben figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes - esetenkénti - egyéni meghatározását teszi szükségessé.

11. A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie

• - a reakciókészség (reakcióidő, a döntésreakció pontossága, terhelhetőség),
• - a figyelmi funkciók,
• - a közlekedési áttekintési képesség,
• - a monotónia-tűrés,
• - a perifériás észlelés-nyomonkövetés,
• - a szenzomotoros képesség,
• - a sebesség- és távolságbecslés,
• - a vizuális emlékezet,
• - az intelligencia,
• - a közlekedési magatartást befolyásoló fokozott baleseti veszélyeztetettségre utaló személyiségvonások,
• - a viselkedési beállítódások vizsgálatára.

A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához használható vizsgáló eszközök és módszerek:

• - BENTON,
• - CPI,
• - FLANAGAN,
• - Lüscher,
• - MMPI,
• - MAWI,
• - PFT,
• - Rajz-teszt,
• - Rorschach,
• - Szondi,
• - Zulliger,
• - valamint az e célra kifejlesztett közlekedésspecifikus kérdőíves és egyéb módszerek.